HELYTÖRTÉNETI -- NÉPRAJZI
GYŰJTEMÉNYEK
TÁJHÁZAK
a
Vajdaságban
 
 
Bácstopolya
Doroszló
Temerin
Kátai tanya-Kishegyes
Kisorosz
Torontálvásárhely
Kupuszina-Bácskertes
Bezdán
Zenta
Horgos
Bácsgyulafalva
Gunaras
Szaján
Völgyes
Bajsa
Rókatanya - Ludas
Erzsébetlak

Maradék

Tóthfalu Felsőhegy
MuzslyaSatrincaOromSzékelykeve
Egyházaskér                               Budiszava
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Bácstopolya
T Á J H Á Z
 
A
TOPOLYAI BOGNÁR-
és
KOVÁCSMŰHELY
 
 
 
 
 
 
SZÉLMALOM
 
 
 föl
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 DOROSZLÓ
 
 
 
 
 
 
 
 
 föl
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Temrin
 A tájház címe:
21235 Temerin, JNH 126, Szerbia
Gondnok: Ádám István, Temerin, JNH 128.
Nyitvatartás: vasárnaponként 10-től 12 óráig.
Egyéni vagy csoportos látogatások bármilyen időpontra előjegyezhetők a
021 - 842 095-ös és a 021 - 841-131-es telefonszámon,
vagy villámpostán: adami@neobee.net , illetve csorbab@neobee.net
www.temerinitajhaz.org.rs
 
 
 
 föl
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
TORONTÁLVÁSÁRHELY


http://www.debeljaca.com/magyarul/hagyomany/muzeum/muzeum.htm

 
 föl
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Kupuszina
 A kupuszinai - bácskertesi Néprajzi gyűjtemény
 
A NÉPRAJZI CSOPORT
 
A kupuszinai Néprajzi Csoportot 1978 őszén alakították a fiatalok: Dubac Mária, Nagyfejő Mária, Silling István, Soód István, akik a falu népi értékeinek elvándorlása miatti aggodalmuknak akképpen adtak hangot, hogy kiállításokon mutatták be mindazt, ami Kupuszina múltjának része és jelenének alapja. A csoport vezetőjévé Silling István magyartanárt választották meg, aki az apatini Egységes Középiskola kupuszinai tanulóinak segitségével néhány évig nagyszabású gyűjtéseket szervezett a faluban.

Első kiállításukat a régi kupuszinai konyha edényeiből, használati eszközeiből rendezték meg 1978 októberében. Azután a csoportot felkarolta a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, amelynek keretében máig önálló szakcsoportként működik. A fiatalok összesen 13 kiállítást és alkalmi műsort rendeztek értékmentési és értékmegismertetési szándékkal. A Néprajzi Csoport mindenkori célja az volt, hogy a tevékenységük eredményeként összegyűlt néprajzi anyagot egy jellegzetes kupuszinai házban állítsák ki, tehát egy autentikus kupuszinai falumúzeumot szerettek volna létrehozni.

1991. március 10-én nyitották meg az egykori kupuszinai elemi iskola kántortanitói lakásában az állandó kupuszinai néprajzi gyűjteményt, amelyet az elmúlt évek során többezer érdeklődő tekintett meg, s Európa sok országából jöttek és jönnek ide a népművészetet kedvelők és becsülők.

Az állandó kiállításon a legrégibb dátumozott tárgy egy komáromi láda 1817-ből, míg a legfiatalabb a XX. század első negyedéből való tulipános asztal. A kiállítás legfőbb kincsét a festett bútorok képezik, hiszen ilyen komplett festett lakásberendezéssel egyetlen vajdasági múzeumunk sem rendelkezik. A konyha lakószoba- és tisztaszoba berendezése ép és kifogástalan, csak a feltétlenül szükséges konzerválásra nem jutott még elég pénz. Az asszonyok kelengyéjét bemutató gyűjtemény teljesnek mondható (szoknyák, kendők, fehérnemű, konyharuha stb.). A hajdani kupuszinai ház berendezése kitűnően tanulmányozható.

A gyűjteményt létrehozó kupuszinai csoportot, melynek mai vezetője Csizmadia János, a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság Kiss Lajos Néprajzi Szakosztálya Samu Katalin Oklevéllel tüntette ki.

Látogatási szándékát jelezze: +381-25-786-681; 025-786-233;
e-mail: cuki01@index.hu.
 
 föl
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
HORGOS
  föl
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Bácsgyulafalva
 
DOHÁNY MÚZEUM
 
 
A múzeum látogatása díjmentes, előre kell bejelentkezni:
Kovács István
Tel: 025 864 - 082


Magyar Szó
2007. szeptember 25., kedd
KÖZÉLETI NAPILAP - ONLINE
http://www.magyar-szo.co.yu

 
Dohányból nem csupán cigaretta
 
A hét végén az első alkalommal megrendezett Adorjáni Dohánynapok leglátványosabb része minden tekintetben a rendezvénysorozat első napján megnyílt hagyományos dohánytermesztést bemutató kiállítás volt, melynek közönsége megismerkedhetett a dohánytermesztés csínjával-bínjával, a dohánylevelek felfűzési módszereivel és azokkal az ötletes masinákkal is, amelyeket a termesztők maguk ötlöttek ki munkájuk megkönnyítése végett.
 
A rendezvény fénypontja minden tekintetben Kovács Istvánnak, a bácsgyulafalvi (telecskai) Dohánymúzeum alapítójának előadása és kiállítása volt.
Megtudtuk tőle, hogy Bácsgyulafalván is óriási hagyománya van a dohánytermesztésnek, s szűkebb pátriánkban a legjobb minőségű dohánnyal büszkélkedhetnek. Ezért akár száz kilométeres távolságból is érkeztek csempészek, hogy a monopol szerepet élvező állam tilalma ellenére telecskai dohányt szerezzenek be. A levágott dohányt először ügyesen megpörkölték, s csak ezt követően volt „fogyasztásra” alkalmas. A legügyesebb csempészek elmondása szerint főleg lányok és vékonydongájú hölgyek akár 20-30 kiló dohányt is felkötöttek magukra, s a csendőrök, fináncok nem is sejtették róluk, hogy csempészek. A dohányosok számára talán kicsit elrettentő, hogy 100-150 évvel ezelőtt a cigaretták készítéséhez először újságpapírt használtak, a későbbiekben toalettpapírból is csavarták a cigiket, majd pedig a piacon vásárolt cigarettapapírba. A legszegényebbek pedig bagót csináltak a földön visszamaradt, legrosszabb minőségű dohányból, és azt rágták. A szenvedélyes dohányosok összeszedték az aljleveleket és szivart készítettek belőle. Kovács Istvánnak valójában innen származott az az ötlete, hogy szivarokat készítsen.
Ugyanakkor elmondta azt is, hogy dohányból nemcsak cigarettát, szivart készítenek. Bemutatta a krumplibogár-tetűt vagy bármilyen más növénytetűt ölő szert, aztán a parfümöt és a bőrbarnítót is - mindezt dohányból készítik.
- Ezt ma biónak mondják, e fogalommal az utóbbi időben fantasztikusan el vannak keveredve az emberek, s horribilis pénzekért árulják, ám ugyanezt már száz évvel ezelőtt is ismerték - mutatta a barna folyadékkal teli üveget.
- A dohánytermesztő nagybirtokosok parfümként is használták - tartotta a múzeum alapítója az orrom elé a fiolát, amelynek kellemes, átható az illata.
- Egyszerű dohányból főzték ki ezt is - folytatta a mester -, akkor is rázták a rongyot, és bőrbarnítót is készítettek. Rácseppentettek belőle a kezükre, tudták hányszor kell bekenni a bőrüket, hogy barna maradjon.
Megtudtuk azt is, hogy a visszamaradt, úgynevezett dohánymocsokból pókfogót, szúnyogűző szert is készítettek, a dohánylevél szárából pedig labdát a gyerekeknek.
Az előadást követően a jelenlévők természetesen kipróbálhatták a Kovács István által készített szivarokat. A jelenlévőkkel folytatott beszélgetése során az is kiderült, csupán azt fájlalja, hogy messze földön is ismerik és elismerik, ám itt, szűkebb pátriánkban, szinte észre sem veszik. Tudnunk kell, hogy Szerbiában csak ő foglalkozik szivargyártással, annak ellenére, hogy a világ három legnagyobb dohánytársasága, a British Tobacco, a Philip Morris és a JTI is jelen van a hazai piacon.
HORVÁTH Zsolt
Fotó: Horváth Zsolt
 
Valamikor újságpapírt használtak
 
Kovács István szivarjai
 
Őseink „öngyújtója”
 
Kovács István
 
Kovács István
 
Tetvek ellen méreg, parfüm és bőrbarnító is készült dohányból
 
Dohányszárból labda
 
Szivarmustra
 
 
 föl
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
BAJSA
Információ:
    "ETNO" Hagypmányápoló Kézművesek Köre
Szuhankó Ruzsena
24331 Bajsa
Zakina 6.
etnobajsa@hotmail.com
+ 381 (24) 721 183
 
 
 föl
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A LUDASI
Róka-
tanya
Róka-tanya
Hajdújárás-Nosza
Mobilni tel: 064/122-35-04
024/541-686
064/374-47-50
024/596-064
E-mai: etnolife@eunet.rs
hulo@tippnet.rs
www.etnolife.org
      
 
 föl
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
SZAJÁN
B. Varga Viktória --- 23324 Saján --- Nagy u. 95.--- tel: 0230 66 014
 
 föl
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
VÖLGYES
Pósa Magdolna 24207 Doline - Völgyes
 
 föl
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
ZENTA
Pecze Árpád 24400 Zenta --- Zmaj Jovina 16/b --- 024 814 639 --- 024 814 261 --- 063 8 964 780 --- pece@sabotronic.co.yu
 

Smitsonian na vojvođanski način

Branislav Despotović

Arpad Pece iz Sente u svojoj kući ima kolekciju od 10.000 starih predmeta. U pitanju je pravo malo istorijsko blago prikupljano decenijama


 föl
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
BEZDÁN
Kapitány Károly --- 25270 Bezdán --- Somborski put 86. --- 025 811 486
 
 föl
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
GUNARAS
Pecze István - Tamás --- 24312 Gunaras M.---  Tito 53 --- 024 726 007  --- 063 8 438 677
 
 föl
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
KÁTAI-TANYA  Kishegyes
Kátai Géza  ---   024 731 368
http://www.kataitanya.co.rs/
 föl
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
KISOROSZ
Talpai Sándor --- 23314 Rusko selo --- Djura Jakšica 15. --- 0230 58 202  --- 063 564 297
 
föl
 
 
 
 
 




























 
 
 
OROM

 






föl
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Erzsébetlak
 
föl
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
MARADÉK
( Szerémság )
http://www.armidatours.co.rs/etnokuca.htm
 
 
 
















SATRINCA
(Szerémség)
A szerémségi Satrincán tegnap tartották meg a sorrendben hetedik libaszemlét, melynek keretében a tájház nemrégiben befejezett épületét is felavatták.  2011.10.09.
 
föl
 

























EGYHÁZASKÉR
































BUDISZAVA

Magyar Szó 
2009. július 24., péntek 
KÖZÉLETI NAPILAP - ONLINE 
http://www.magyarszo.com

 Tájházavatás Budiszaván

Budiszaván már nyolc éve sikeresen működik a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a tagok több szakosztályba tömörülnek, és köszönhetően a tenni akaró és ötletekben bővelkedő, kitartó és szabadidejüket nem sajnáló falubeli embereknek, az egyháznak, Erhard Róbert tisztelendő úrnak, no meg a számos támogatásnak – amit a tartománytól, a várostól, a községtől, a más civil szervezetektől, az MNT-től kaptak –, számos hazai és külföldi szemlén, fesztiválon, találkozón már bemutatkoztak és megállták a helyüket. 


Ma több mint 200 aktív tagja van a szervezetnek, és büszkék arra, hogy a gyermekeink, sőt még az ifjúság sem hátrál meg a közösségi munkától, alkotó tevékenységtől, hiszen céljuk anyanyelvünk ápolása, hagyományaink, kultúránk továbbéltetése, azonosságtudatunk megerősítése. És hogy mindezeket a törekvéseket eredményesebbé, szemmelláthatóbbá és kézzelfoghatóbbá tegyék, körülbelül másfél évvel ezelőtt született meg a gondolat, hogy Budiszavának is tájházra van szüksége. Kiss Gyula, a helyi közösség tanácsának elnöke sok segítséget nyújtott az egyesületnek, és hála a Tartományi Gazdasági Titkárság támogatásának, mára az elképzelés meg is valósult. Sikerült felújítani a tájházat, ahol az elődök hagyatékát, bútorait, mindennapi használati tárgyait gyűjtötték össze és mutatják be az érdeklődőknek. 

– A tájház megnyitása nemcsak a mi nemzedékünknek és utódainknak jelent jeles eseményt, hanem az itt élő többi nemzet és kisebbség számára is az. Ünnepségünknek az a célja, hogy még jobban megbecsüljék egymást az itt élő lakosok, és függetlenül attól, hogy mikor települtek ide, közösnek és sajátjuknak érezzék e falut, de ugyanígy felelősséggel és megbecsüléssel viszonyuljanak egymáshoz és a megteremtett, közös érdekeket szolgáló javakhoz – mondta üdvözlő beszédében Juhász Andrea, az egyesület elnöke.

Kiss Gyula, a helyi közösség tanácsának elnöke az összetartást hangsúlyozta, mert kultúránk továbbéltetésének alapfeltétele az együttműködés.

A tájházavatás ünnepi szentmisével kezdődött, amelyet ft. Erhard Róbert szolgáltatott, majd megszentelte a létesítményt és további kitartó munkára biztatta az egyesület tagjait. A rendezvényt jelenlétükkel megtisztelték a Tartományi Végrehajtó Tanács, valamint a VMSZ képviselői, eljöttek a tápai Hagyományőrző Egyesület tagjai és a szolnoki Bányász fúvószenekar is, fellépésükkel színvonalasabbá tették a budiszavaiak ünnepét.

Róbert ft. megszentelte a tájházat